Digitális történetmesélés

Videómat a Windows Movie Maker-rel készítettem el. Egy vicces történetet választottam elmesélésre, amit nagyon szeretek, és sokat hallgattam korábban (Streamline English 3 könyvből) . Úgy terveztem, hogy én olvasom majd fel a történetet, de végül megtaláltam a könyv hanganyagát az interneten, így végül azt használtam fel. A videóhoz próbáltam vicces és aktualis képeket válogatni. A történet címe: A funny thing happened to me. Egyértelműen a múlt idő gyakorlásánál használnám fel az általam készült videót. A diákoknak le kellene jegyzetelniük a hallott múlt idejű igéket, elmondani aztán ezen igék három alakját. Illetve utána elmesélhetik a történetet E/3. személyben, majd múltban. Feladatul kaphatnánk, hogy ők is készítsenek egy videót egy hasonló kellemetlen, de vicces történetről, ami velük esett meg.
Élveztem nagyon a videó elkészítését, de bevallom a hang és a kép egymáshoz igazítása elég sok időt vett igénybe. Ezenkívül háromszor is el kellett mentenem a videót, mert az addig elmentett változatokban elcsúszott a kép és a hang, amire még mindig nem jöttem rá, hogy miért történt.

A videót itt találjátok, remélem tetszeni fog: https://www.youtube.com/watch?v=uvlQasTIQiw&feature=youtu.be

Szófelhő készítése

Erre a hétre szófelhőket kellett készítenem, amik több dologra is nagyon hasznosan tudnak lenni az osztályteremben, kezdve egy videó/szöveg egyszerűbb feldolgozásától, a brainstorming-ig.

Az alábbi két szófelhőmet a tagxedo.com oldalon készítettem. Nagyon, egyszerűen és gyorsan elkészíthetők, és még regisztrálni sem kell az oldalra.

Az első nap alakú szófelhőm az utazás/nyaralás szókincsét tartalmazza. A diákok a szavak nagy részét már ismerhetik, de a szófelhőből kiindulva elmesélhetik társaiknak egy emlékezetes nyaralásukat/útjukat.

A másik szófelhőmet az óra elejére szánom. A diákok kitalálhatják belőle, hogy vajon miről lesz szó az órán. És ahogy a képen láthatjátok, bizony Londonról lesz szó, elsősorban a nevezetességeiről. (A London szót ki is vehetjük a felhőből ebben az esetben). Megbeszélhetjük, hogy ki járt már ott, milyen helyekről hallottak már/ismernek, az egyes helyeken mit lehet látni, stb. 
Emellett még úgy is felhasználható, hogy egy Londonról szóló szöveg elolvasása után, a szófelhő alapján párokban egymásnak be kell mutatni a várost és saját választás alapján ajánlani néhány nevezetességet, amit feltétlenül meg kellene nézni a másiknak. A pár egyik tagja lehet az utazási iroda vezetője, a másik az érdeklődő, az egyik fél ajánlja London, aztán cserélnek és a másik félnek pedig Dublint kell „reklámoznia”, de ahhoz most nem készítettem szófelhőt.

Élveztem a feladatot. Jó az, hogy bármilyen alakzatban készíthetünk szófelhőt, mert hozzáadhatunk saját formákat a meglévő repertoárhoz. Én is mindkét alakzatomat külső képként töltöttem fel.

Online időszalag készítése

Online időszalagomat a dipity.com oldal segítségével hoztam létre. Nagyon könnyen kezelhető, logikus oldal. Előtte most is, mint a többi feladatnál is megnéztem a tutorial videót. Nagyon hasznosak ezek, hiszen az embernek ma már nem kell kurzusokra beiratkozni, hogy megtudja, hogy működik egy-egy ilyen szolgáltatás, hanem magától is rákereshet, látja és hallja az instrukciókat, és egyedül is boldogul. Azonban mindenképpen jó, ha tudja, hogy milyen lehetőségek és oldalak állnak a rendelkezésére. Én eddig nem találkoztam és még sosem próbáltam ki az online időszalag készítést.

Az általam elkészített időszalagon Amerika történelmének fontosabb eseményei láthatók 1600-1800 között. Angolórára szánom, amin a diákok Amerika létrejöttével és fontos dokumentumaival ismerkedhetnek meg. Mindenképpen középhaladó, vagy inkább haladó diákoknak készült. Az események majdnem mindegyikéhez hozzárendeltem egy-egy képet. Három eseménynél, amiket kiemelt fontosságúnak tartok ( Bostoni teadélután, Függetlenségi Nyilatkozat, George Washington elnökké választása) videó is szerepel. Csak a Függetlenségi Nyilatkozatnál szerepel hónapra pontos évszám, amit már eleve szoktak tudni a diákok. Az évszámokkal kapcsolatban az jutott eszembe, hogy milyen jó lett volna annak idején, történelem órán ilyen időszalagokat használni, nem csak papír alapon, hogy jobban lássuk az összefüggéseket.
Most, hogy elkészítettem az időszalagot egy elképzelt órára, ahol Amerika születése lenne a téma, továbbgondolva a feladatot felmerült bennem, hogy az egész órát egy projektté is lehetne alakítani, és miután az idővonal segítségével sikerül felvázolni nagy vonalakban az USA történelmét a 18., 19. században, mindenki kiválaszthatna egy eseményt az idővonalról, amivel a legszívesebben foglalkozna. Csoportokban dolgoznának, a kiválasztott eseményt be kellene mutatniuk részletesebbek, érdekességekkel, illetve posztert is készíthetnének.

Eddig ez a feladat tetszett a legjobban, mert egyrészt nagyon élveztem, hogy újra átismételhettem az USA történelmét, és közben nagyon sok hasznos videóra, oldalakra bukkantam, másrészt ezt az idővonalat biztosan fel fogom használni tanításom során, így nagyon megérte vele dolgozni. A dipity oldal előnye, hogy a már elkészített idővonalhoz bármikor hozzálehet adni új eseményeket, képeket, linkeket, stb., tehát visszamenőleg is szerkeszthető. Véleményem szerint küllemre is stílusosan néz ki az itt megjelenő idővonal (én a „classic” design-t választottam), azonban egy dolog nem igazán tetszik, hogy nem lehet egyben látni az összes eseményt a képernyőn, hanem mozgatni, kicsinyíteni vagy nagyítani kell az idővonalat. Ez természetesen érthető, ha valaki nagyon sok eseményt rendelt az idővonalához, de ez az én estemben csak 13, amit jó lenne egyben látni a diákoknak, ha pl. ez egy összefoglaló óra lenne.

Az általam elkészített időszalagot az alábbi linken találjátok.

Digitális tananyag készítése

A diákok rendkívül élvezik az interaktív táblás feladatokat, nem is csoda, hiszen még nekem, felnőttként is élvezetes volt használni, amikor először próbálhattuk ki. Annak ellenére, hogy az egyetemen sok teremben van interaktív tábla, eddig még egyik órán sem volt alkalmam, hogy közelebbről is megismerkedhessek, hogy mit is tud ez a nagy fehértábla. Ezért nagyon örültem, hogy itt a MEP órán részletesen megismerhettük a tábla funkcióit, használatát Nagyon éveztem ezeket az órákat, és mivel minden fontos dolgot megnéztünk az órákon, így nem okozott gondot az interaktív táblához való tananyagkészítés, amit a Smart Notebook 11 programmal kellett elkészítenünk. Angol középhaladó csoportnak állítottam össze feladatokat, egy új tananyaghoz, aminek témája az érzések.

A diákok először is megnéznek egy 3 perces videót ’Mi a boldogság? Tanulj meg boldognak lenni!’ címmel. Az első dián a videón és képen kívül egy weblap linkje is látható, ami a témához kapcsolódik.

A videó másodszori meghallgatáskor, a diákok azt a feladatot kapják, hogy írják le az összes, videóban hallott melléknevet, amik majd felkerülnek az interaktív táblára is ellenőrzéskor. A következő két dián képek láthatóak, amikhez hozzá kell rendelniük az összeírt mellékneveket. Ha a képekre rákattintunk kiúsznak a képből, és meglátjuk a helyes válaszokat.

Amikor már minden jelentés tisztázódott és megbeszéltük, egy feleletválaszolós teszt kitöltése (5 kérdés) következik. Ezt a feladatot a Lesson Activity Toolkit sablonfeladatai segítségével készítettem. Itt az adott személyre legjellemzőbb érzést kell kiválasztaniuk.

 Végezetül a tanult melléknevek főnévvé alakítása az utolsó feladat. Amint a köröket megérintjük, megjelenik a helyes válasz. 

Az egész tananyagot itt találjátok: 

https://drive.google.com/file/d/0B2bYNufSj09lYTc0RldHbWQ2RzQ/view?usp=sharing

Online tesztszerkesztés

Online tesztet készítettem az Edu 2.0 rendszerében egy középhaladó angol csoportnak. A téma könyvek, és az azokhoz kapcsolódó szókincs. A tesztet szódolgozatnak szántam, ezért időkeretet is megadtam hozzá (20 perc). A diákok csak egyszer próbálkozhatnak a teszt kitöltésével. Korábban már regisztráltunk az oldalon és tanköröket is készítettünk, ezért csak a tesztfeladatot kellett most megszerkesztem. A segítségül megadott oktatóvideóval egyszerű volt létrehozni a tesztet. A teszt egy mondat kiegészítő, egy párosító, 2 igaz-hamis, és egy szabad formájú feladattípusból áll. A második feladatban könyvek jellemzésére használt mellékneveket kell összekötni a megfelelő definíciókkal. Az utolsó feladatban a diákok szabad kezet kapnak és egy tetszőlegesen választott könyvről kell írniuk összesen 6 mondatot. Egy olyan könyvről, amit nem tudtak letenni.

Összességében ez az online tesztszerkesztés nagyon egyszerű és gyors. Sokféle feladattípus közül választhatunk. Szódolgozatokhoz kimondottan alkalmas.

Online fogalomtérkép

Az eheti feladat egy fogalomtérkép elkészítése volt, egy általam választott témához. Én a https://bubbl.us/ oldal segítségével készítettem el az enyémet, amelyet az alábbi linken tekinthettek meg. 

Az öt érzékhez gyűjtöttem össze a legfontosabb igéket angolul egy középhaladó/haladó csoport számára (upper-intermediate), szókincsbővítés céljából. Mivel én eddig csak papíralapú fogalomtérképeket készítettem, így ez újdonság volt számomra. Élveztem a feladatot, mert gyorsan és egyszerűen szép, színes és jól átlátható térképeket lehet készíteni a programmal, amellyel dolgoztam. Összességében nagyon hasznosnak találom a fogalomtérképeket, mert szinte minden témában, többféle célra (a szókincsfejlesztéstől , egy nyelvtani rész jobb átláthatóságáig) felhasználhatóak. Kivetíthetjük ezeket, diákjainkkal közösen is szerkeszthetjük őket az órán, illetve otthoni feladatként is feladhatjuk nekik, hogy készítsenek mind map-et pl. egy lecke összefoglalásához.

Óraterv javítás Google dokumentumban

Erre a hétre csoportokban, egy számunkra ismeretlen diák által elkészített óratervet kellett átnéznünk, és kijavítanunk, amelyhez Google dokumentumban fűzhettünk hozzá megjegyzéseket. Én két másik lánnyal dolgoztam együtt, és egy biológia óra tervét kaptuk, melynek témája a madarak szervezettana. A feladat szerint a hibákra kellett fókuszálnunk, ami miatt kezdettől fogva nagyon kritikus szemmel álltam a feladathoz. Ezenkívül a feladat végeztével negatív érzést keltett bennem a tény, hogy tulajdonképpen csoporttársaimmal egyetlen egy pozitív kommentet sem tettünk.

A csoportunk munkája az alábbi linken érhető el: https://docs.google.com/document/d/1BQfJc5ZqKuB3K4Jub_Ijln6MsFHfkmRw0Ob-Umr0Q30/edit

Számomra igen tanulságos volt ez a feladat, több buktatóval is szembesültem, ami elkövethető egy óraterv elkészítésében. A feladat során elgondolkodtam, hogy mennyire fontos, hogy mindenki számára érthető, illetve kellő részletességgel és pontossággal fogalmazzunk meg a tartalmat. Az általunk tanulmányozott óraterv két legszembetűnőbb hibája, hogy rengeteg magyartalanul, helytelenül megfogalmazott mondat szerepel benne, és tele van mondategyeztetési, szövegszerkesztési és gépelési hibával. Igaz nem tudom, hogy az illető mennyi időt fordított óraterve elkészítésére, azt gondolom, hogy nem eleget, és ezt főképpen a gépelési hibái támasztják alá számomra. A minőségi munka mindenképpen tudatos átgondolást, és sok időráfordítást igényelne. Azt a tanulságot is levontam magamnak, hogy minden munkát alaposan, kétszer is át kell olvasni, mielőtt az ember benyújtaná.